A sarok hátsó részén jelentkező fájdalom hátterében leggyakrabban a Haglund deformitás vagy az Achilles-ín tapadási területének túlterhelése, úgynevezett Achilles-enthesopathia áll. A két elváltozás gyakran együtt jelenik meg, azonban külön-külön is okozhat panaszokat, és a tünetek jellege sokszor segít elkülöníteni őket.
Mi okozza?
A Haglund deformitás esetén a sarokcsont hátsó-felső részén egy csontos kiemelkedés alakul ki. Ez a „dudor” leginkább zárt cipő viselésekor válik zavaróvá, mivel a cipő kérge folyamatosan nyomja és irritálja a területet. A betegek ilyenkor általában egy jól tapintható, kemény kiemelkedést éreznek a sarok hátsó részén, amely nyomásérzékennyé, duzzadttá és pirossá válhat. Gyakori, hogy bizonyos cipőket már egyáltalán nem tudnak viselni, mert azok azonnal kidörzsölik a területet. A fájdalom sokszor inkább a cipő okozta nyomáshoz kapcsolódik, mint magához a járáshoz.
Az Achilles-enthesopathia ezzel szemben elsősorban az Achilles-ín sarokcsonthoz való tapadásának túlterheléses, gyulladásos-degeneratív elváltozása. Ilyenkor a fő panasz nem feltétlenül a csontos kiemelkedés, hanem az ín tapadásának fájdalma. A betegek gyakran reggeli merevségről, indulási fájdalomról számolnak be, illetve arról, hogy a járás, lépcsőzés vagy sportterhelés során fokozódik a fájdalom. Az Achilles-ín tapadási területe nyomásérzékennyé válik, az ín megvastagodhat, és előrehaladott esetben meszesedések is kialakulhatnak benne.
Tünetek és lefolyás
A két állapot természetesen gyakran együtt jár. A Haglund deformitás okozta mechanikai irritáció folyamatosan dörzsölheti az Achilles-ínt és a körülötte lévő nyáktömlőt, ami idővel Achilles-enthesopathiához és nyáktömlő-gyulladáshoz vezethet. Emiatt sok beteg egyszerre érez csontos nyomási panaszt és mélyebb, terhelésre fokozódó ínfájdalmat.
A háttérben gyakran áll feszes Achilles-ín, fokozott sportterhelés, sok állással vagy gyaloglással járó életmód, illetve bizonyos lábstatikai eltérések. Futóknál és aktív életmódot folytató betegeknél különösen gyakori probléma.
Kezelési lehetőségek
Kezdeti stádiumban mindkét kórkép jól reagál a konzervatív kezelésre. A megfelelő cipő viselése, fizioterápia (pl. lökéshullám kezelés) és gyulladáscsökkentő kezelések sokszor jelentős javulást eredményeznek. Kiemelten fontos a vádli és az Achilles-ín rendszeres nyújtása, mert ezzel csökkenthető a tapadási terület húzóterhelése. Bizonyos esetekben a kollagén injekciós kezelés is hatékony lehet.
Amennyiben a panaszok tartósan fennállnak, és a konzervatív kezelés nem vezet megfelelő eredményre, műtéti megoldás válhat szükségessé. A műtéti ellátást mindig személyre szabottan tervezzük meg, a páciens életmódja, az anatómia és statikai viszonyok, valamint az elváltozás súlyosságának függvényében.
A Haglund deformitás a sarok felső, míg az Achilles enthesopathia az alsó részének fájdalmával jár. Előbbi általában cipő viselésekor, utóbbi általában mozgással összefüggően okoz panaszokat. Mindkét esetben kiemelt szerepe van a rendszeres vádli-Achilles (gastro-soleus complex) nyújtásnak és a megfelelő lábbeli viselésének!